Kinek lesz jó a végtörlesztés?



2011. szeptember 12 index.hu


Csak a lakáshitelesek végtörleszthetnek, vagy a szabadfelhasználású hitelt, esetleg autóhitelt vagy egyéb devizakölcsönt felvettek is? A lakáshitelesek közül a hitelösszegtől és a lakás értékétől függetlenül lesznek jogosultak az adósok a kedvezményes árfolyamon való végtörlesztésre, vagy itt is lesz, az árfolyamgátra való jogosultsághoz hasonlóan valamiféle korlát? (A kedvezményes törlesztést csak azok kérhetik, akiknek adóssága eredetileg nem haladta meg 20, lakásának vételára a 30 millió forintot.) A kérdések még hosszan folytathatók, egyelőre egy dolog biztos: a kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé annak érdekében, hogy a bankokat kötelezzék: a korábban megkötött hitelszerződésekben foglaltaktól függetlenül minden további költség nélkül engedélyezniük kell adósaiknak a rögzített árfolyamon való végtörlesztés lehetőségét – frank esetében 180, eurónál 250-es, jennél 2 forint árfolyamon.

A miniszterelnök szavaiból kiderült: fel vannak készülve arra, hogy a szabályozást nemzetközi jogi fórumokon támadják majd meg, de azt nem árulta el, hogyan kivánja ennek lehetséges hatásait kivédeni a kormány. Márpedig a lehetséges hatások egy sor újabb kérdést vetnek fel, egészen odáig, hogy nem kell-e majd évek múlva a most besöpört árfolyamnyereséget visszafizetnie az adósoknak. A 235 forintos helyett 180 forinton végtörlesztett frankhitel ugyanis a banknak kárt okoz, éppen ennek megtérítéséért perelnek majd, ha perelnek.

Ki jár jól?

Az első pénteki értékeléseket lehet megrősíteni Orbán beszéde után is, kommentálták szakértők az Indexnek a miniszterelnöki bejelentést. A végtörlesztés azok számára jelent lehetőséget, akiknek van elég tartaléka, legalábbis tudnak annyit mozgósítani, amennyi a teljes tartozásuk kiegyenlítéséhez kell – ez nyilván nem az a réteg, amelyik pillanatnyi gondokkal küzdve egyenlíti ki a mégoly magas árfolyam mellett is a devizahitelét. Ugyanakkor Orbán jelezte azt is: nem lesz olyan szabály, ami kötelezné a bankokat arra, hogy a végtörlesztéshez biztosítsanak forinthitelt, így az ilyenfajta konverzióra valójában csak annak lesz lehetősége, akinek bankja ezt megadja, vagy pedig más banknál még a mostani hitele mellett is hitelképes.

Nemzetközi hatások

Az Erste és a Raiffeisen részvényei ma az osztrák tőzsdén a magyar hírek miatt
zuhantak, az osztrák külügyminiszter már jelezte is aggályait, és Ausztria az EU-nál is megtámadhatja a készülő szabályozást.

Svájcban sem fognak örülni a magyar híreknek, hiszen a nagyobb tömegű hitelkiváltás azt jelenti, hogy egyszeri, egyösszegű frankkeresletet generálunk, mondta egy piaci szakértő. Éppen akkor, amikor Svájc mindent megtesz a frank gyengítése érdekében, mi vevőként felhajtjuk az árat. Persze, hogy milyen volumenben, az szintén a kérdések sorát gyarapítja: pénteken Lázár János azt mondta, 200-300 ezer emberen segíthet a javaslat. Ez egyébként becslések szerint legalább 260 milliárdos veszteséget jelent a bankszektornak. Kérdés az is, mely bank lesz az, aminek ez lesz az utolsó csepp: bár Orbán kifejezetten célzott arra, hogy majd az anyabankok kifizetik az új törvény jelentette számlát, valójában több pénzintézet már éppen lehúzná a rolót Magyarországon. Ilyen körülmények között azonban veszteséges leányokat eladni sem könnyű, kicsit olyan a helyzet, mint amikor az állam a Malévnak keresett vevőt, fogalmazott egy a bankok helyzetét ismerő szakértő.
A hazai bankoknak is komoly veszteséget hozhat a javaslat, egyelőre nehéz értelmezni a miniszterelnöknek azt a kijelentését is, hogy ne legyen kétségünk afelől, hogy az OTP mögött áll a magyar állam, tette hozzá.


Suppan: Aki frankban marad, rosszul jár

Mivel nem lesz kötelező a devizahitel kiváltása forinthitellel, így elsősorban azok tudnak élni a lehetőséggel, akik rendelkezésére áll annyi megtakarítás, ill. mozgósítható vagyon, amivel adósságukat rendezni tudják, írja kommentárjában a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely szerint feltehetően csupán az adósok töredéke tud élni a devizahitelek végtörlesztésével. A forinthitelre történő tömeges átváltás egyik akadálya, hogy a magas forintkamatok miatt nem feltétlenül éri meg, a másik akadálya, hogy a bankok rendelkezésére nem áll annyi forintforrás, amivel ki lehetne váltani a deviza alapú hiteleket, a harmadik pedig a hitelképes ügyfelek száma. Mivel a végtörlesztés jelentős devizakereslettel jár, a forint nagyobb mértékben is gyengülhet, ami viszont a hiteleiket végtörleszteni nem tudó háztartásokat hozza nehezebb helyzetbe, írja a szakértő.

Suppan szerint a lépés hatalmas csapást jelentene a bankokra, amelyek az árfolyam-különbözeten egyes becslések szerint akár 1000 milliárd forintos nagyságrendben veszíthetnek, amennyiben mindenki él a lehetősséggel. Noha ez nem tűnik valószínűnek, a bankok vesztesége jóval meghaladhatja a 100 milliárd forintot, ami súlyosan veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. A forint alapú hitelek iránti igény emelkedése és a bankok veszteségeinek enyhítése miatt a forint alapú jelzáloghitelek kamata emelkedhet, ami megdrágíthatja a devizahitelek forintra váltását. A vagyonosabb adósok hiteleinek végtörlesztése pedig azzal járhat, hogy a rosszul teljesítő hitelek aránya növekszik a hitelállományon belül.

A végtörlesztés csökkenti a háztartások megtakarításait (nettó értelemben azonban változatlan marad, mivel csökken a tartozás is), és összességében csökkentheti a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet, így a fogyasztást is, figyelmeztet Suppan Gergely. A leginkább negatív következmény azonban a gazdasági stabilitás és megbízhatóság újabb romlása lehet, aminek következtében a befektetők csökkenthetik magyarországi kitettségüket, elsősorban a hitelezési aktivitáson keresztül, ami eddig is kifejezetten nyomott volt. További negatív következmény a hazai bankszektor leminősítése, és így forrásainak megdrágulása lehet. A forint eleinte negatívan reagált, azonban később visszatért a reggeli szintekhez, részben az euró napon belüli erősödése miatt.


Ez volt a parlamentben

A pénteki híreket alátámasztva Orbán Viktor kijelentette, hogy a svájci frank hiteleket 180 forintos árfolyamon fizetheti vissza az, aki erre képes, az euróhitelekre 250 forintos árfolyamkorlátot vezetnek be. Orbán elmondta, arra jutottak, hogy a külföldi bankok amúgy is vonják ki a profitjukat és csökkentik a magyarországi hitelezést – a pénteki bejelentés után felmerült, hogy az áfolyamrögzítés miatt a bankok visszafogják a hitelezésüket, ami rossz hatással lesz a gazdasági növekedésre. Orbán hozzátette, hogy a döntés külföldi ellenállást válthat ki, de a kormány azokra „megfelelően" fog reagálni.
A kormány emellett javasolni fogja a devizahitelek átlátható árazásának érdekében, hogy az adósok a kamatot referenciakamathoz kötötten fizessék, illetve, hogy a bankok a jó és a rossz ügyfeleket pozitív adóslistákkal különböztessék meg. A THM-ek felső határa nem lehetne 30 százaléknál magasabb, ez a lépés az uzsorahitelek visszaszorítását szolgálná, amit a kormány "a rendőri munka és a büntetőjog minden eszközét felhasználva" üldözni fog.