Dermesztő fejlemények a lakáshiteleknél
2010.01.05 12:58 Portfolio.hu
A betéti kamatok esése miatt csökkent a forintbetétek népszerűsége novemberben, miközben a forinthitelezés továbbra is gyászosan alacsony szinten volt Magyarországon - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakossági statisztikáiból. Sőt, a korábbi hónapokhoz hasonlóan elmondható, az új lakás- és forinthitelek összege nem volt még ilyen alacsony szinten azóta, amióta a Portfolio.hu a hitelezési statisztikákat vezeti. Mindez azt mutatja, bár szabályozási szempontból hangosak voltak az elmúlt hónapok a magyar hitelpiacon, maga a piac pangott, s a bankok egyelőre nem nyitották meg hitelcsapjaikat. A jelek szerint egyelőre - legalább 2010 első felében - nem is számíthatunk fellendülésre, a bankok hitelportfóliójának minősége pedig tovább romlik.
Magatartási kódex, hitelezési korlátok, tartós befektetési szerződés - az elmúlt hónapok kulcsszavai a magyar pénzügyi szektorban, hogy az életbiztosításokat érintő változásokról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás újraszabályozásáról vagy a magánnyugdíjpénztári rendszer kétséges kimenetelű reformjáról ne is beszéljünk. A bankok hitelezését és betétgyűjtését érintő témákban elmondható: olyan szabályozási és önszabályozási dömping zajlott az elmúlt hónapokban Magyarországon, amely előre mutatott, vagyis a hitelezés felelősebbé tételét és a pénzügyi rendszer stabilitását szolgálta. A hosszú távú megtakarításokat ösztönző tartós befektetési szerződésektől eltekintve azonban nem várható látványos számszerű változás az új szabályoktól: a bankok nem fogják teljesen elzárni hitelcsapjaikat, de elárasztani sem fogják új hiteleikkel a piacot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, a novemberi állapotot mutató hitelezési statisztikái pedig azt mutatják: a kiszáradt magyar hitelezési piac segítő kézre vár. Hogy a választások utáni új politikai helyzet, vagy az év második felében már remélhetőleg beinduló gazdasági növekedés fogja-e nyújtani ezt a kezet, még nem tudni. A hitelezési korlátok és a magatartási kódex bevezetése mindenesetre biztosíthatja, hogy a hitelezés fellendülése nem lesz nyakló nélküli.
A november egyik enyhén pozitív jele, hogy ismét nettó hitelfelvevő volt a lakosság, vagyis ha minimálisan is (0.7 milliárd forinttal), de nagyobb összegben vett fel hitelt, mint amennyit törlesztett. A devizahiteleknél azonban tovább tart a leépülés: 8.1 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a családok, mint amennyit felvettek. Így az árfolyamhatást kiszűrve elmondható: már kilenc egymást követő hónapban csökkent a lakossági devizahitelállomány Magyarországon.
Amint a bevezetőben már jeleztük, minden eddiginél alacsonyabb összegben vettek fel novemberben lakáscélú hiteleket a magyar háztartások. 6 százalék fölötti jegybanki alapkamat mellett érdemi lakáshitel-támogatási rendszer hiányában, ráadásul téli hónapokban, recesszió idején nem várható, hogy tömegesen vegyen fel lakáshitelt a magyar lakosság. A bankok is óvatosabbá váltak (mindenki büszke hitel-betét arányának csökkentésére), bár itt nem olyan drasztikus mértékben fogták vissza magukat, mint a fedezetlen hitelek területén. A hamarosan életbe lépő, hitel-fedezet arányra vonatkozó korlátozás nagyjából megfelel a bankok jelenlegi gyakorlatának. A válság előtti szintekre minden bizonnyal jó darabig nem fog visszatérni a devizában denominált lakáshitelezés, míg a forinthitelek fellendüléséhez a banki forrásköltségek (és nyomukban a jegybanki alapkamat) további csökkenésére is szükség volna.
Az alábbi ábra azt mutatja, a devizahitelezés korlátozását szolgáló javaslatok életbe lépése előtt kezd visszakapaszkodni a devizahitelek aránya válság előtti szintjére a teljes jelzálog-hitelállományon belül, és ismét meghaladta a 85 százalékot. Ez azonban nem a devizahitelek újbóli látványos térnyerésének, sokkal inkább a forinthitelezés óriási mértékű visszaszorulásának tudható be. Valószínű ezért, hogy a devizahitelezés korlátozására a közeljövőben életbe lépő szabályok nem fogják leszorítani ezt az arányt, csupán a forinthitelek újbóli beindulása okozhatja majd ezt.
A svájci frank és az euró forrásköltsége az elmúlt időszakban nem változott drasztikusan, a forinté viszont csökkent, így a hazai fizetőeszközben denominált lakáshitelek THM-je ismét benézett a legutóbb 2008 nyarán látott 13%-os szint alá. Ez azt jelenti, hogy az euróhitelesek már "csak" 3, a frankhitelesek pedig 6 százalékpontos előnyben vannak a forinthitelesekkel szemben, az új lakáshiteleknél pedig még kedvezőbb kép, ettől azonban még nem várható a forinthitelek reneszánsza.
A fogyasztási hitelek esetében ennél jóval nagyobb a forinthitelek hátránya, de már itt is 5 százalékponttal jobb a helyzet, mint a válság legsötétebb hónapjaiban. Mivel svájci frank alapú hitelt csak néhány bank nyújt, ezek hektikus kamatmozgása az MNB statisztikáiban egy-egy bank egyedi döntéséből eredhet.
A fogyasztási hitelek új szerződéses összege év eleje óta nagyjából stabilizálódott, ám összetételük ismét változni látszik: a trónt év elején elfoglaló euróhitelek vesztettek kissé népszerűségükből, a frank- és forinthitelek viszont növekedni tudtak.
Az elmúlt hónapok rendkívül alacsony hitelezési szintje miatt nem változott számottevően a teljes lakossági hitelállományon belül a devizahitelek aránya, így továbbra is 66%.
Az alábbi ábra arra utal, hogy az eltűnő kétszámjegyű betéti kamatok "megtették hatásukat": a forintban denominált betétek számottevően vesztettek népszerűségükből, így az ügyfelek ismét más megtakarítási termékek (befektetési jegyek, unit-linked biztosítások) felé kacsintgatnak. Az euró árfolyama októberhez hasonlóan novemberben is valamivel 272 forint fölött állapodott meg, így az árfolyamhatás elhanyagolható, és elmondható, a devizabetétek tovább tartották formájukat.
A magyar lakosság összességében több mint 7,429 milliárd forintos betétállománnyal rendelkezik, ennek 17%-át tartja devizában.
Szeretne többet tudni?