Hitel vagy lízing?

... ez itt a kérdés.

Olyan sokat lehet olvasni pro és kontra, hogy itt az ideje felülvizsgálni eddigi álláspontomat.

Először lássuk a számokat - úgyis mindenkit az érdekel - , aki siet hadd menjen, a kitartóbbak pedig amúgy is végigolvassák.

Szertnék venni egy 15 milliós lakást és 10 milliót szeretnék igényelni, mennyibe kerül ez nekem havonta, mondjuk 20 éven át?

Termék típusa havi teher Forintban
hitel Euro alapon 82 500
hitel Svájci Frank alapon 77 100
hitel Forint alapon 97 000
lízing Euro alapon 71 500

Háromszor kiszámoltam a lízing díját, nehogy valakit félrevezessek.
Ezek az adatok talán magyarázhatják, hogy miért nő egyre a lízingügyletek száma.
Ez azt jelenti, hogy mára eljutottunk oda, hogy akár új, akár használt lakásról van szó, mind magánszemélyek mind vállalkozások adott esetben kedvezőbb kondíciókkal lízingelhetnek ingatlant, mint ha hitelt vennének fel.
A Lízingszövetség adatai szerint 2008 végén még csak 1,5 százalék volt a lízing aránya a magánszemélyeknek nyújtott finanszírozásban és a fejlődésre jellemző, hogy tavaly minden új társasházi lakásprojekt esetében nőtt a lízing aránya, általában minden tizedik finanszírozás lízing konstrukció volt

Minek köszönhető ez a gyökeres fordulat?

„A pénzügyi válság és a lakástámogatási rendszer átalakítása, valamint a kedvezően változó illetékszabályok nagy lökést adhatnak az ingatlanlízing konstrukcióknak. Növekszik az érdeklődés és a jó időben kapcsoló lízingcégeknek köszönhetően folyamatosan bővül a kínálat is. A konstrukciók mind árazásukban, mind rugalmasságukban sokat javultak, így tényleg felveszik a versenyt a ma elérhető jelzálog alapú hitelekkel. Ma már akár magánszemély, akár mikro- vagy kisvállalkozás keres finanszírozást magának, az ingatlanlízinggel feltétlen számolnia kell.” Mondta el Várkonyi Csaba az Erste Ingatlanlízing vezérigazgatója

Megéri számolgatni:

Vállalkozásoknál lízing esetében a finanszírozási arány elérheti a piaci érték 60%-80%-át, ami valljuk be manapság elég jelentős lehetőség a kisebb cégeknek. Itt szeretném megjegyezni, hogy természetesen az összeg nagysága a cég minősítésétől is nagyban függ.

Nem mehetünk el szó nélkül a számviteli és adózási előnyök mellett sem.

A lízingelt ingatlan után a fizetett kamat40 százalékáig (legfeljebb 6 millió forintig) a társaság társasági adókedvezményt vehet igénybe. Másrészt új építésű lakásnál a finanszírozott összeg ÁFA tartalmát kamatmentesen, a futamidő teljes tartama alatt elosztva, a havi lízingdíjban kell megfizetni. Használt ingatlan vásárlása esetén pedig a vételár a nettó összegre csökken, a fordított ÁFA miatt.

A lízingelt ingatlan bérbe is adható, ebben az esetben a lízingelt lakás ÁFA-ja is visszaigényelhető.

Magánszemélyek esetében szintén jelentős vonzereje van az ingatlanlízingnek, hiszen akár a teljes vételár finanszírozható, sőt új lakás lízingelése esetén a kamatfizetés csak a nettó vételárra vonatkozik, mert ebben az esetben az ÁFÁ-t kamatmentesen a futamidő alatt egyenlő részletekben kell megfizetni.

Ami hitelfelvételkor szintén gond szokott lenni az az életkor. Bizony a bankok megszabják a maximális lejárati életkort is. Ez 68 és 75 év között van. Sőt!!! mondjam azt, hogy egyes pénzintézetek 60 év felett már nem is tesznek indikatív ajánlatot sem? Ez azért siralmas! Komolyan ennyit néznek ki belőlünk?

Lízing esetében nincs felső életkorhatár, tehát bármilyen életkorban a maximális futamidőre is finanszírozható az ingatlan. Ugye ez már lényeges eltérés!

Lakáslízingnél - a lakáshiteleknél már megszokott módon - szintén bármikor lehetséges akár az egyösszegű, akár a részleges előtörlesztés, vagy az ingatlan értékesítése készpénzért vagy lízingátvállalással is.

Fontos, hogy a végtörlesztés esetén a „lezárási díjon” kívül csak a hátralévő tőketartozást kell számunkra megfizetni, a hátralévő időszakra járó kamatot nem.

Mégis hol itt az átverés?, kérdezik most néhányan.

Mint minden éremnek, ennek is két oldala van. Eddig megnéztük mitől csillog ez a lízing ennyire, most nézzük meg mitől kevésbé.
Amikor valaki tulajdont szerez egy ingatlanban illetéket kell fizetnie. Lízing esetében a tulajdonos a lízingbeadó lesz,vagyis ez az ő kötelezettsége, amit gálánsan áthárít a lízingbe vevőre.

Igen ám, de majd egyszer a futamidő végén az ügyfél nevére kerül az a lakás és akkor ismét ki kell fizetni az illetéket.

Szedjük sorba még egyszer:

előnyök:

• nagyon kedvező havi lízingdíjak
• lakáshozjutás akár önerő nélkül
• nincs kezelési költség
• 15.000.000 Ft-ig illetékmentes
• előtörlesztési lehetőség
• alacsonyabb igazolt jövedelem esetén is magas finanszírozási hányad
• a vállalkozások költséget tudnak generálni

Hátrányok:

• a lizingelt lakás nincs a nevünkön
• magasabb illetékfizetési teher a hitelhez képest
• magasabb induló költségek
• a kockázatokat a lízingbevevő viseli
• a lízingbevevő nem tulajdonos, csak tulajdonosi jogokat gyakorol
• a lízingdíjból csak a kamatrész számolható el költségként, a tőkerész az amortizációs költségeket terheli

Mit válasszak? Hitelt vagy lízinget?

Itt az alkalom elgondolkozni!

Szeretne többet tudni?