Kössek, vagy ne?

Kössek vagy ne?

Sokszor gondolkoztam azon mi a jobb, kombinált hitel vagy „szimpla”.

Amikor egy vérbeli biztosítóst hallgatok, szent meggyőződésem, hogy ez az ami mindenkinek kell.Amikor viszont a saját gondolataimmal maradok, inkább a nem győzedelmeskedik.
Alap ehlyzetben nem is lenne ez kérdés, persze hogy jó az ha van az embernek életbiztosítása!
Csakhogy amióta hitelezéssel foglalkozom nagyon sok olyan ügyféllel találkoztam, akiknél erőn felüli megterhelés lett volna a havi törlesztőn felül akár néhány ezer forintos biztosítás kifizetése.
Nem is volt ezzel túl nagy probléma, amíg a hitelezés hegymenetben volt; mindenki eldönthette, hogy akar-e életbiztosítást a hitele mellé vagy nem; és ha nem akkor olyan pénzintézetet választott, ahol ezt nem írták elő kötelezően.

A bankok többféle lehetőséget kínálnak fel: Az egyik a hitelfedezeti biztosítás, mely során az ügyfél havidíjért cserébe, halál esetére hitelfedezeti biztosítást kap. Ilyenkor a biztosított halálakor a bank kedvezményezettként megkapja a biztosítási szerződésben meghatározott összeget.A biztosítás havidíja a biztosított életkorától, nemétől, kockázati besorolásától, a hitel nagyságától függ.Úgy kell ezt elképzelni, mint egy külföldi nyaralás előtt megkötött baleset biztosítás; ha nem történik semmi, kidobott pénz; ha viszont megbetegszünk akkor milyen jó, hogy volt!
A másik lehetőség a megtakarításos életbiztosítással összekapcsolt hitel. Ebben az esetben a hitelfedezeten túlmenően a biztosító a havi díj egy részét megtakarításokba fekteti. Gyakorlatilag a hitelfelvevő befizetéseiből képez tartalékot, melyet egy előre meghatározott időpontban, garantált kamatokkal fizet ki a biztosító. Ilyen esetben a hitel törlesztőrészlete és a biztosítás díj elkülönül. A tőke folyamatosan csökken a futamidő során. A biztosítónak megtakarításra fizetett összeg a törlesztőrészleten felüli.
A nagy kockázat a unit-linked termékekben van.Ebben az esetben ugyanis nincs hozamgarancia. Sőt! Az ügyfél határozza meg, hogy a biztosító milyen alapokba fektesse a pénzt. Ezek a befizetések az ügyfél kockázatára történnek, így a lejáratkori biztosítási összeget pontosan nem lehet meghatározni. Ebben az esetben nincs folyamatos kamatfizetés. A futamidő végén, vagy meghatározott időszakokban fizeti a biztosító a tőkét a banknak. Ugye világos miért kockázatosabb ez a típus? Tegyük fel, hogy éppen abban az időszakban, amikor a biztosítónak fizetnie kell a bank felé, nem áll rendelkezésre annyi pénz, mint amennyire szükség lenne. Ez azért történhet meg, mert a biztosító azon befektetéseivel, amibe a hitelfelvevő pénzét fektette, nem ért el akkora nyereséget, hogy elegendő legyen a tőkére. Természetesen ez csak a futamidő lejárta előtt derül ki.
Nyugat-Európában a 90-es évek elején jelentek meg a bankok ezekkel a konstrukciókkal. Mára számos kombinált konstrukció kifutott, kb. az ilyen ügyfelek 30%-a járt rosszabbul ezzel a konstrukcióval a futamidő végére, azaz nem jött össze annyi tőke, hogy veszteség nélkül ki tudjon szállni a hitelből, így utólag kellett befizetniük a maradék tőkét a hitel lejáratához.

Még egy hátrány: nehéz kiszállni

Sok esetben előfordul, hogy az adós ki szeretné váltani a hitelét. Általában nincs ezzel gond, mivel a pénzintézetek hitelei kiválthatóak a végtörlesztési díj megfizetése mellett.
Az életbiztosítással kombinált hitelnél a tőkét nem a banknak adjuk, hanem a biztosító fekteti be. A biztosítótól veszteség nélkül visszaszerezni a pénzt szinte lehetetlen, nehéz kiszállni a biztosításból. Sok esetben a lejárati összeg meghatározott százaléka a biztosítónál marad, és az adókedvezményt is vissza kell fizetni.
A másik lehetőség, hogy megtartjuk az életbiztosításunkat, vagyis fizetjük azt tovább és a következő hitelt már annuitással vesszük fel.

Nem lenne igazságos, ha az előnyöket nem említeném meg!

A tőke, ami a hagyományos hitelnél befizetésre kerül az kombinált hitel esetén befektetésben kamatozik, ezért lehet kedvezőbb egy hagyományos hitelnél. De le kell vonni a biztosítással járó költségeket.A másik előny, amit ki lehet használni a biztosítással járó adókedvezmény.
A konstrukció előnyei ellenére érdemes körültekintően belevágni az ilyen típusú hitelekbe, és a kalkulációt úgy kialakítani, hogy az elérhető hozammal óvatossan bánunk.

Itt mindenképpen kérjék szakember segítségét!