Úrrá lesznek-e a válságon a magyar bankok 2010-ben?

2010.01.05 07:30 Portfolio.hu

A magyar pénzügyi szektor számára nem kis izgalmakat hozó 2009-es év végén a Portfolio.hu arra kérte a magyarországi nagybankok vezetőit, értékeljék a mögöttünk hagyott eseménydús esztendőt, és adjanak előrejelzést 2010-re vonatkozóan. Az alábbi három kérdésre adott válaszaikban érdekes véleményeket fogalmaztak meg a bankvezetők:

1. Mi a válság legnagyobb tanulsága a társaság és a magyar bankszektor számára?

2. Miben fog eltérni 2010 az előző évtől a bank és a magyar bankszektor számára?

3. Mire számít 2010-ben a bank és a magyar bankszektor eredményessége, a hitelportfólió minősége szempontjából?

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója

1. A válság tanulsága: "Számos olyan pillanatot éltünk meg - főleg a Lehman Brothers tavalyi bukásának környékén -, amelyekre korábban legrosszabb álmainkban sem gondoltunk: zuhanó forint, befagyott bankközi piac, egekbe szökő felárak, kifáradt állampapírpiac, és még sorolhatnám. A legnagyobb tanulság tehát valószínűleg az, hogy minden lehetséges. Ugyanakkor az a tény, hogy a magyar bankrendszer jelesre vizsgázott válságkezelésből, még egy fontos tanulsággal szolgál: nincs az az elhúzódó aranykor, amelyikben ne lenne kötelező felkészülni a legrosszabbra."

2. Ami változik: "Míg az idei év eleje még a pénzpiaci bizonytalanságok jegyében telt, 2010-ben már remélhetőleg nem lesznek meghatározóak az efféle gondok. Számos jel utal arra, hogy a pénzpiaci válságon már túlvagyunk. A kezdeti megrázkódtatás okozta reálgazdasági krízis java viszont még hátravan. Az idei év még a pénzpiaci kockázatok kezeléséről szólt tehát, miközben 2010-ben a reálgazdasági nehézségek következményeinek tompítása lesz a célkeresztben."

3. Mit hoz 2010? "A növekvő kockázatok, a szűkülő kamatrések, az erősödő szabályozás borítékolhatóan alacsonyabb profitabilitáshoz vezet. Ez azonban nemcsak nálunk, hanem a világon mindenhol jellemző, és érvényes lesz 2010-ben is. A hitelportfolióban is felmerülnek majd időleges gondok, de biztos vagyok abban, hogy ezeknek csak egy kis részét kényszerülnek végleges vesztségként leírni a bankok. A bankrendszer komoly tartalékokkal rendelkezik ahhoz, hogy - akár kisebb átmeneti veszteségekkel, de - úrrá legyen a válságon, és ismét a magyar gazdaság motorjává váljon. Mindez érvényes az MKB Bankra is azzal, hogy a kockázatkezelésben és tartalékképzésben egyaránt alkalmazott prudens, hagyományosan óvatos megközelítésünk mindenképpen előnyünkre válik."

Schenk Tamás ügyvezető igazgató, OTP Bank

1. A válság tanulsága: "A jelenlegi válság nem a fejlődő, feltörekvő piacokról, hanem a fejlett világból indult. Az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában 2009-ben több mint száz bank ment csődbe, kényszerült állami feltőkésítésért folyamodni. Főként az erős befektetési banki kitettséggel, spekulatív pozíciókkal rendelkező pénzintézetek voltak érintettek. Ezzel szemben Magyarországon nem kellett az adófizetőknek mélyen a zsebükbe nyúlni a pénzügyi közvetítőrendszer üzemben tartásáért, egyetlen bank sem került szükséghelyzetbe, állami tőkejuttatás csak egy esetben történt. A válság legnagyobb tanulsága az, hogy a prudens és professzionális működés, a növekedési ütem korlátokat figyelembe vevő megválasztása nemcsak hosszú távon, de sokszor már néhány év távlatában is megtérül. A hazai pénzügyi szektor stabilitásának a válság mélyén nyert igazolása pedig jó eséllyel növeli az ügyfelek bizalmát a magyarországi bankok iránt a következő években."

2. Ami változik: "Ma úgy látszik, hogy minden várt és váratlan gazdasági esemény ellenére a 2010-es év fő témája az európai bankszektor számára a szabályozás lesz. Egyre erősebb konszenzus látszik abban, hogy a bankok kockázatait transzparensebbé kell tenni, a tőkeáttételt mérsékelni kell, az ösztönzőket a hosszabb távú értékteremtéssel kell összhangba hozni. A részletes megoldások azonban még csak most körvonalazódnak. Nem világos még, hogy az új szabályok túlzóak vagy arányosak lesznek-e, bevezetésük ütemezése nem rontja-e a várt fellendülés esélyét. Ráadásul a szabályok aligha lesznek egységesek az Európai Unióban, ami Magyarország számára csapdahelyzeteket és lehetőségeket is teremthet: például a külföldi banki finanszírozás nehezebb elérhetőségét; de ha esetleg sikerül európai viszonylatban versenyképes környezetet kialakítani, akkor akár eddig más országban végzett pénzügyi szolgáltatások Magyarországra vonzását is."

3. Mit hoz 2010? "Kiemelkedő biztonságával, 17%-hoz közeli tőkemegfelelési mutatójával az OTP Csoport kétségkívül hozzájárult a magyar gazdaság stabilitásához is a válságban. A bank stabilitása lehetőséget adott arra, hogy adósvédelmi programmal próbáljon enyhíteni a gazdasági válság sokkján azon ügyfelei körében, akik várhatóan egy átmeneti időszak után képesek alkalmazkodni az új környezethez. Az ő bővülő lehetőségeiknek az alakulása a hitelportfolió minőségének meghatározó faktora lesz 2010-ben. A következő év eltér 2009-től, az éven belüli üzleti dinamikák miatt is. Ma valószínűnek látszik, hogy az év második felétől már újra növekedés kezdődhet a gazdaságban, és emelkedhet a hitelkereslet. Ez várhatóan a portfolió minőségre is kedvezően fog hatni."

Marko Voljc vezérigazgató, K&H Bank

1. A válság tanulsága: “Egy üzleti stratégiát kétféleképpen lehet végrehajtani: prudensen és konzervatív módon mérsékelt kockázatot vállalva, illetve nagy kockázatot futva. Az előbbi évről évre stabil és biztos növekedést eredményez, míg az utóbbi pozitív és negatív irányban is okozhat nagy kilengéseket. Ma mindkét megoldást láthatjuk a piacon. Elmondható: nincs ingyen ebéd, de nincs ingyen magas kockázat sem.

Amint az várható volt, a bankszektor nehéz évet hagy a háta mögött. A gazdasági visszaesés és a kedvezőtlen makrogazdasági környezet a magyar bankok tevékenységére is kihatott, elsősorban a hitelportfólió minőségromlása következtében megnövekedett céltartalékokon keresztül (az előzetes adatok arra utalnak, a 2009 első negyedévében elkönyvelt céltartalékok meghaladták az előző év első kilenc havi értékét). A bankszektor eredményességére ezen felül az óvatosabb hitelezési politika és a refinanszírozási költségek megemelkedése is rányomta a bélyegét. Az eredményesség romlására a bankok tervezett befektetéseik egy részének átütemezésével és működési költségeik csökkentésével válaszoltak. Pozitív aspektusként azonban azt is mindenképp megemlíteném, hogy ezek a nagy változások kikényszerítették, hogy a bankok mélyrehatóan átvizsgálják működésüket, melynek eredményeképp további javulás következhet be a mi működési hatékonyságunkban is. A felelősebb hitelezési politikának köszönhetően pedig növekedhet a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása is.

Az elnyúló pénzügyi válság miatt a gazdasági környezet továbbra is kedvezőtlen a bankok számára, a K&H mégis jól teljesített az év első kilenc hónapjában. Mindvégig prudens növekedési stratégiát követtünk, így teljesítményünk kevésbé volatilis, mint a piaci átlag. Eszközállományunk 12%-kal meghaladja az előző év végit, s a céltartalékolás előtti működési eredményünk 20%-kal növekedett. Szeptember végére 93.5%-ra csökkent hitel-betét arányunk, ami a magyar piacon az egyik legjobb érték."

2. Ami változik: “A jelenlegi válság a kedvezőtlen helyi és külső körülmények együttes eredménye Magyarországon. Az elmúlt időszakban azonban jelentősen javult az ország helyzete, melynek eredményeként jelentősen csökkentek a kockázati prémiumok. Ez jó hír, ám a reálbérek átmeneti csökkenését eredményező kormányzati intézkedések hatására még további esést várunk a fogyasztási szintben, ami a hazai vállalatok számára is negatív következményekkel jár. Remélhetőleg csak átmeneti tényezőről van szó, hisz a jövedelmi adó csökkentése részben kiolthatja hatását. Általánosságban a 2009. évinél kedvezőbb működési környezetre számítunk, ami stabilabb árfolyamban, a befektetői bizalom növedésében jelentkezhet. Bár a GDP várhatóan még csökkenni fog, a fentiek már jó hatással lehetnek a bankok működésére."

3. Mit hoz 2010? "A K&H prudens stratégiájának köszönhetően a mi hitelportfóliónk minősége jobb, mint a bankszektor átlagáé. A válság első felében az árfolyamkockázat okozta a legnagyobb aggodalmat, majd ezt a romló foglalkoztatási adatok váltották fel. Mégsem a növekvő munkanélküliség a legnagyobb probléma, hisz a 10% körüli arány még kezelhető. Jobban aggódunk amiatt, hogy a munkanélkülivé vált ügyfelek a makrogazdasági környezet javulása ellenére sem fognak azonnal munkához jutni, hisz a vállalatok nagyon óvatosak lesznek a munkaerő-felvételben. Ezért sem gondolom, hogy a magyar bankszektor visszatérne korábbi dinamikus növekedési szakaszához, a 10-15%-os hitelportfólió-növekedés túl optimista előrejelzésnek tűnik. A nem fizető ügyfelek számára bankunk számos áthidaló megoldást kínál, így nem kell őket leírnunk hitelportfóliónkból: a devizahitelek átkonvertálhatók forinthitellé, meghosszabítható a hitelek futamideje, a munkanélkülivé váltak így kisebb törlesztési teherrel néznek szembe, míg más esetekben a hitelmegállapodás felfüggesztését is felajánljuk, hogy ne kelljen a családoknak elhagyniuk otthonaikat."

Papp Edit elnök-vezérigazgató, Erste Bank Hungary

1. A válság tanulsága: "Véleményem szerint a pénzügyi válság legnagyobb tanulsága, hogy a hasonló helyzetek megelőzése érdekében világszerte szükség van a pénzügyi kultúra fejlesztésére. Nemzetközi szinten a felelőtlenül hitelező pénzintézetek (főként a tengerentúlon), valamint a kevés pénzügyi ismerettel rendelkező, talán kissé meggondolatlanul hitelt felvevő ügyfelek egyaránt felelősek voltak a válság kirobbanásáért. Az Erste Bank ezért különösen ügyel arra, hagy hozzájáruljon a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez. Idén indítottunk egy országos oktatássorozatot Erste Pénzügyi Ismeretek Fiataloknak címmel, amelynek keretében kollégáink általános és középiskolai osztályfőnöki órákon mutatják be a diákoknak, amit a pénzügyekről tudni érdemes. Célunk, hogy a legfiatalabb generációt egy tudatosabb pénzügyi magatartásra készítsük fel.

További fontos tanulság volt még a saját ügyfélforrások jelentősége, mely felértékelődött a válság nyomán. A nagy volumenű, elsősorban külső forrásokra való támaszkodás ideje lejárt. A szabályozás átgondolása is elkerülhetetlenné vált. Az idén aláírt magatartási kódex véleményem szerint egy jó alapot teremt a jövőre nézve arra vonatkozóan, hogy a bankok még inkább ügyfeleik igényeit kielégítve, átlátható módon tevékenykedjenek."

2. Ami változik: "Az idei évet a magyar bankszektor sokkal jobban "élte meg", mint ahogyan azt például tavasz környékén még sokan várták. Jövőre egy, a jelenleginél nyugodtabb évvel számolok, azonban ez nem jelenti azt, hogy kényelmesen hátradőlhetünk a székünkben. A javuló gazdasági környezet miatt a jövő év második felétől van arra esély, hogy a hitelezés kissé beinduljon, bár ez a folyamat függ a szabályozási kérdésektől. Az alapkamat további várható csökkenésével 2010 második felére már valószínű, hogy a forinthitelezés tartósabban előtérbe kerül, azonban a devizahitelezés eltűnése nem valószínű, és véleményem szerint nem is lenne kívánatos.

A válság egyik fontos következménye, hogy az ügyfelek többet gondolnak a takarékosság, az öngondoskodás fontosságára, ezért a betét oldali növekedés 2010-ben meghaladhatja a hiteloldali emelkedést."

3. Mit hoz 2010? "A nem teljesítő hitelek arányának növekedési üteme az elmúlt hónapokban lelassult, és bár a válságnak még nincs vége, jelentős mértékű romlásra nem számítunk jövőre. A nem teljesítő hitelek romlása idén tavasszal volt jelentős mértékű Magyarországon, elsősorban az árfolyamgyengülés miatt, azonban az árfolyamok mára többé-kevésbé visszatértek egy stabilabb szintre, illetve a munkanélküliség emelkedésében sem várunk komolyabb megugrást jövőre. Ahogyan sok tekintetben elmondható, hogy a magyar bankszektor szempontjából a válságot megelőző időszakot egy időre valószínűleg elfeledhetjük, úgy ez az eredményességre is igaz. A szektor egészére vonatkozóan az idei évben tapasztalt szintektől is elmaradhat jövőre a profitabilitás, azonban a lehetséges visszaesés mértéke várhatóan nem lesz jelentős. Sok múlik azon, hogy a bankok hogyan tudják kezelni a hitelportfolió kockázatait, illetve a működési hatékonyság hogyan tud tovább javulni a jövőben."

Felcsuti Péter vezérigazgató, Raiffeisen Bank

1. A válság tanulsága: “Az üzleti vállalkozások nem egy évre jönnek létre, tevékenységüket hosszabb időszak alapján lehet és érdemes értékelni. Ebben az értelemben a 2009. év gyengének tekinthető a több mint 20 erős év után, amit remélhetően újabb jó évek követnek majd. Ezek alapján a 2009-ben megnövekedett hitelezési veszteségek árnyalják (visszamenően csökkentik), de nem írják felül (nem annulálják) az előző évek eredményeit. A fentiek előrebocsátásával komoly szakmai tanulságai is vannak a válságnak (azaz javítanivalók), elsősorban a kockázatkezelés ill. az ügyfelekkel kialakított szerződéses kapcsolatok és együttműködés terén. A bankok által elfogadott magatartási kódex ennek a felismerésnek a jele és a helyzetre adott pozitív válasz.“

2. Ami változik: “2010 még nehéz év marad, amennyiben a válság még nem múlik el, de lassan - várhatóan a második félévtől kezdve - a gazdaságban elindulhat egy lassú kibontakozás, amivel párhuzamosan a bankok hitelezési tevékenysége is élénkülni fog."

3. Mit hoz 2010? “A portfolió romlása 2010 első félévében folytatódik és ezzel párhuzamosan a céltartalék-képzés is - bár csökkenő ütemben - folytatódik. Összességében azonban lassú javulásra és a 2009-esnél jobb évre számítok."

Sean Morrissey elnök-vezérigazgató, Budapest Bank

1. A válság tanulsága: "Az elmúlt időszak legfontosabb tanulsága, hogy változó piaci környezetben a bankoknak is gyorsnak és alkalmazkodónak kell lenniük. A globális válság új szemléletet hozott a bankpiac számára, a bajba jutott ügyfelek megsegítésének fontosságát. Emellett ma minden korábbinál akkurátusabban és érthetőbben kell ügyfeleinknek és munkavállalóinknak elmagyaráznunk a piaci változásokat és a bank ezekre adott reakcióit - ebben úgy hiszem, a Budapest Bank jól vizsgázott. A kiszámítható stabilitás és profitabilitás fenntartása persze globális válság idején is kiemelt jelentőséggel bír, nem beszélve a likviditás és a hitelportfólió-minőség fenntartásáról. Az elmúlt események tükrében nagyobb hangsúlyt kapott és kap a jövőben is a versenytársainkkal, felügyelettel és a kormányzattal való együttműködés, és a közös érdek alapján a bankrendszerbe vetett közbizalom megőrzése."

2. Ami változik: "Arra számítunk, hogy 2010 is számos gyors reagálást kívánó változást hoz. Ez nem lesz könnyű, hiszen a gazdaság várhatóan a jövő évben is nehéz időszakot él majd át. Az ügyfelek megsegítése és a bankok iránti bizalom fenntartása továbbra is első számú feladatunk lesz. Igyekszem optimistán nézni az eseményeket; hogy a nehezén már túl vagyunk és a következő év vége már a lassú fellendülés időszaka lehet.. Banki szempontból 2010-ben is különös gonddal kell majd figyelnünk a portfólió minőségére és a költségszintre."

3. Mit hoz 2010? "A portfóliónk minősége jobb, mint a bankszektor átlaga, és 2010-ben is erre számítunk. Az optimista szcenáriónál maradva, ha az első félév kiszámítható időszakát a második félév csak kis fellendülése is követi, az ügyfeleinknek nyújtott segítség folytatása mellett akár a portfólió javulására is számíthatunk. Eredményesség szempontjából nehéz jósolni, de úgy látom, a portfólió minőségének, valamint a korábban megkezdett következetes költséghatékonyság fenntartása, továbbá a jelenlegi erős likviditás fenntartása mellett a Budapest Bank 2010-ben ismét profitábilis lesz."

Szeretne többet tudni?